A farsang változó hosszúságú, vízkereszttől (január 6.) hamvazó szerdáig tart. Ekkor a nagyobb téli munkák már befejeződtek (pl. disznóvágás), lakodalmak sem voltak és a tavaszi földmunkák ideje sem jött még el. Ez volt a legalkalmasabb időszak a mulatozásra. Csúcspontja a "farsang farka", a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó 3 nap. Ekkor a világban számos helyen tartanak utcai felvonulásokat, mulatságokat: ilyen a riói vagy a velencei karnevál, hazánkban pedig a leghíresebb a mohácsi busójárás.

Míg alapvetően az ünnep a tél befejezésére utal, a kormozás és a téltemetés szokásai mind a tél elűzésének jelképei, és a tél-tavasz küzdelmét jelmezekbe öltözött emberek el is játszották. Addig Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák, miszerint a mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a török elnyomást, ijesztő álarcokba öltözve, saját készítésű zajkeltő eszközökkel kizavarták a törökeket a városból. - Bár ennek a mondának aligha van történelmi alapja. A busójáráson maskarákkal (lefátyolozott arcú nők, lakodalmas viseletbe öltözött férfiak és karneváli öltözetű alakok) és jankelékkel is találkozunk. Ez utóbbiak egy vén, kissé púpos zsidó kereskedőt elevenítenek meg, aki bőröket vásárolva járta Mohács utcáit, a gyerekek gyakran csúfoltak, az pedig ilyenkor a vállán lévő bőrökkel feléjük csapott, hogy elijessze őket. Ennek sem tudható, hogy mennyi a valóság alapja, de az biztos, hogy a zsidók is tartottak jelmezes felvonulást farsang idején. Mint baján élő embernek meg kell említenem, hogy Baja történelmében található írásos feljegyzés erről a zsidó jelmezes népszokásról.

Mivel a farsangi időszakot a Húsvétig tartó 40 napos böjt követi, a népszokásban fellelhető az egyház és a világi dolgok szembeállítása is. Hogy egy kicsit visszaugorjak az időben, a XVI. századtól említik Cibere és Konc, vagyis a Böjti Ételek s a Húsételek tréfás küzdelmét is. Hiszen a "farsang farka" előtti csütörtök volt a kövércsütörtök (amit a modern kor egy héttel később torkos csütörtök néven élesztett újjá), ami nagy lakomákat, zsíros ételek fogyasztását jelentette és a nagy eszem-iszomnak valóban a hamvazószerdán kezdődő böjt vetett véget. E tréfás küzdelmet sok európai nép megszemélyesítve adta elő.

"Inkább a has fakaggyon, mintsem az étel megmaraggyon." Kórógy

Ebből a küzdelemből és a kövércsütörtök "mottójából" kiindulva a következő időszakban néhány jellemzően farsangi étellel fogom megismertetni a családom. Az első mégsem mondható újnak a számukra, hiszen mi a farsangi időszakot tegnap este egy tartalmas leves után farsangi fánkkal kezdtük meg. Azonban az elkövetkező napok menüjében szerepelni fog a savanyú becsinált leves, a farsangi részeges csirke és a boros pecsenye is, de mivel Mohács itt van a szomszédban és minden évben részt veszünk a busójáráson, idén megpróbálom beszerezni egy tradicionálisan mohácsi, sokac étel receptjét is.